Turizmus mindenkinek - „Suhopolje-Noskovačka Dubrava és a Zselici Csillagpark természeti és kulturális értékeinek közös turisztikai fejlesztése”
Turizmus mindenkinek - „Suhopolje-Noskovačka Dubrava és a Zselici Csillagpark természeti és kulturális értékeinek közös turisztikai fejlesztése”
Sokszor találkozhatunk az erdőben lábon száradt fákkal, törzscsonkokkal vagy károsodott egyedekkel, amiket összefoglalóan holt fáknak nevezünk. Ezeknek a holt fáknak természetesen fontos szerep jut az erdei ökoszisztéma körforgásban, hiszen otthonul szolgálnak gombák, xilofág (elpusztult fák, cserjék vagy még élő egyedek elpusztult részeiben élő) rovarok, odúlakó madarak, kétéltűek számára. Az erdei fajok közel 30%-a az odvas fákhoz vagy a holt fákhoz kötődik. A biodiverzitás biztosításában tehát nagy szerepük van a holt fáknak, hiszen a bennük lakó élőlények által is biztosított az erdei ökoszisztéma sokszínűségének megőrzése
Néhány faj, a teljesség igénye nélkül, akinek élete a holt fáktól függ:
- csuszka
- fakuszok
- a fákból előkúszó ízeltlábúakkal táplálkozó sünök, cickányok
- hangyák
- különböző cinegefajok
- korhasztó gombafajok
- xilofág rovarok
- darazsak
- harkályok
- szarvasbogár
- mohafajok
- taplógombák
- cincérek
- különféle bogárlárvák, ugróvillások
- baglyok
- denevérek
- erdei gombafajok közel harmada
- zengőlegyek
A holt fa szerepe az erdőben:
A holtfa biztosítja a szerves anyag utánpótlását, nedvességet, tápanyagot raktároz és ideális feltételeket biztosít a fák magjainak csírázásához, a magoncok növekedéséhez. A holtfa tehát fenntartja az erdőt alkotó fák szaporodásához és növekedéséhez szükséges környezeti feltételeket.
A holtfa élőhelyet biztosít azoknak az élőlényeknek, amelyek abból táplálkoznak vagy azon élnek.
Az erdei vízfolyásokban és állóvizekben felgyülemlő holtfa különleges víztereket alakít ki, amelyekben számos vízi élőlény él.
A talajon fekvő holtfa meggátolja a talajeróziót, a heves esőzések alkalmával jelentkező talajlemosódást. Lassítja a felszíni vizek lefolyását, csökkenti az árvízveszélyt.
Hosszú távú szénraktárként működik, mérsékli az üvegházhatást.
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára. 1996-2013 között az Év fája kuratóriuma döntött az év fafajáról, 2013 óta az Év fája honlapon keresztül zajló nyílt on-line szavazáson dől el a következő év fafaja.
1989 óta Németországban minden évben megválasztják az év fáját (Baum des Jahres). Ez jó alkalom arra, hogy abban az évben az illető fafajról ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg, s kicsit közelebb hozzák a szakemberekhez és a laikusokhoz a kevésbé ismert fafajokat.
Ennek mintájára 1995-ben az Országos Erdészeti Egyesületnél BARTHA DÉNES kezdeményezte, hogy hazánkban is honosítsuk meg ezt a mozgalmat, s 1996-tól minden évben megválasztjuk az év fáját. Elsősorban azokat a fajokat helyezzük előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban a figyelem elterelődött róluk.
E mozgalom keretében korábban PÁPAI GÁBOR, 2012 óta pedig NAGY LÁSZLÓ főszerkesztővel együttműködve cikksorozatot közlünk az adott év fájáról az Erdészeti Lapokban, melyeket egybeszerkesztve, illusztrációkkal ellátva kismonográfiaként is közreadunk.
A kismonográfia kiadása korábban az Országos Erdészeti Egyesület Erdőművelési Szakosztálya hathatós támogatásával jelent meg, szerkesztésében és kiadásában a szakosztály korábbi elnöke, BÚS MÁRIA vállal ma is aktív szerepet. A kiadvány kiadását az OEE Titkársága koordinálja.
Azért, hogy széles körben is megismertessük a fajt, ezért a TV-ben, rádióban, honlapokon, az állami erdőgazdaságok erdészeti erdei iskoláiban, közösségi médiafelületeken, ismeretterjesztő folyóiratokban szintén népszerűsítjük az év fáját, s rajta keresztül a magyar erdészeket.
A Természet Búvár folyóiratban GARANCSY MIHÁLY, az Élet és Tudomány folyóiratnál ALBERT VALÉRIA hathatós segítségét élvezzük. Külön érdekesség, hogy korábban minden évben a berlini magyar nagykövetség előtt elültetésre került az év fája egy-egy példánya. Ebben ROLAND MIGENDE, az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagja segédkezett.
Forrás: azevfaja.hu
A szarvasgombák szimbionta gombák, főként lombos fák (tölgyek, hársak, mogyorók) gyökerével kapcsoltan élnek, elősegítve a gazdanövény tápanyagfelvételét. Ugyan a hazai szarvasgomba termés szinte 100%-ban természetes élőhelyekről – erdőkből – származik, már léteznek itthon is termő szarvasgomba ültetvények.
Ugyan régen disznókkal túratták ki, ma már inkább kutyák segítségével keresik, mivel az ebek szállítása sokkal könnyebb, nagyon jó a szaglásuk, viszont nem eszik meg ezt a csemegét.
A szarvasgomba fűszer, amelyből egy kis mennyiség is elég. Fontos, hogy nem szabad sütni, melegíteni, mivel illata hőkezelés hatására eltűnik. Elegendő ráreszelni a kész ételre.
Forrás: www.szarvasgomba.hu
Ha nincs ötleted, mit készíts belőle, ezeket ajánljuk:
https://www.mindmegette.hu/valogatas/szarvasgombas-etkek-443/
Vörös: csipkebogyó
Kiváló vitaminforrás, C-vitamin tartalma tízszerese a citroménak,, ezen felül A-, B-, K- vitamint is tartalmaz., ezen felül vasat és magnéziumot. Erősíti az érfalakat fokozza az immunitást. Szörp, ivólé, lekvár készíthető belőle. Szárított terméséből teát tudunk készíteni.
Kék: kökény
Az antioxidánsokban gazdag kék gyümölcsök csoportjának tagja. Immunerősítő és roboráló, csersav tartalmának köszönhetően feszesíti a bőrt, vastartalma fokozza az oxigénellátást. Nyersen is fogyasztható, lekvárt, szörpöt, gyümölcslevet is készíthetünk belőle.
Piros: madárberkenye
Vízhajtó hatású, húgyúti fertőzések, vesekő- vagy homok esetén is alkalmazható. Lekvárt készíthetünk belőle, cukorpótlónak, zselésítőnek is alkalmas.
Fekete: bodza
A-, B- és C-vitamin tartalma tízszerese a citrusféléknek. Értékes folsav, vas, kálium, kálcium forrás. Általános immunerősítő, vértisztító hatású.
Lekvár, szörp és alkoholos italok is készíthetők belőle.
Október elejével elkezdődött a dámvadak párzási időszaka, a barcogás, ami november végéig tart.
A barcogás jellegzetes gurgulázó hang, mellyel a bikák jelzik, hogy párzásra hívják a teheneket.
A dámoknál „hölgyválasz” dönt a párosodás során, a bikák barcogóteknőket kaparnak, ezen a barcogóhelyen a tehenek keresik fel a bikákat, és köztük testméretük, agancsuk nagysága, hangjuk és barcogőteknőjük helye alapján választanak.
A dámbikák között is folynak harcok, de nem olyan komolyak, mint a gímszarvasoknál.