Turizmus mindenkinek - „Suhopolje-Noskovačka Dubrava és a Zselici Csillagpark természeti és kulturális értékeinek közös turisztikai fejlesztése”
Turizmus mindenkinek - „Suhopolje-Noskovačka Dubrava és a Zselici Csillagpark természeti és kulturális értékeinek közös turisztikai fejlesztése”
A nemzeti összetartozás napja, vagyis a trianoni békediktátum századik évfordulója kapcsán egy különleges történettel készültünk.
A trianoni szerződéssel a magyar erdészek a Kárpát-medencei erdészeti szakmakultúra bölcsőjét veszítették el. Ez a bölcső ugyanis a ma Szlovákiához tartozó Selmecbányán ringott.
A Selmeci-hegység alig szelíd hegyei-völgyei között fekvő, ma alig tízezer lakosú kisváros a középkori Magyarország egyik leggazdagabb települése volt. Vagyonát és virágzását arany- és ezüstbányáinak köszönhette: a kincset érő ércet német, magyar és szlovák bányászok generációi hozták a felszínre.
Itt alapította meg III. Károly az első hazai bányászati és kohászati tanintézetet 1735-ben, amelyet később Mária Terézia akadémiai rangra emelt, ami egyben a magyarországi műszaki felsőoktatás kezdeteit is jelentette. A néhány évtizeddel később akadémiai rangra emelt iskola tantervében már a XVIII. században kiemelt helyet kapott az erdészet oktatása: a hallgatók két éven át tanulták. 1808-ban pedig önálló erdészeti tanintézet létesült a Németországból származó kiváló tudós, Wilckens Henrik Dávid vezetésével. A forradalom előestéjén, 1846-ban végül az erdészeti képzés is megkapta az akadémiai rangot.
Egészen a trianoni szerződésig a többször is nevet váltó selmeci intézményből kerültek ki a Magyarország minden szegletébe eljutó erdész szakemberek. A tanítási nyelv előbb német, majd a kiegyezés után fokozatosan magyar lett, de a hallgatók között az etnikailag igencsak tarka ország valamennyi nemzetiségét megtaláljuk.
A cseh betörés az akadémia sorsát is megpecsételte 1918 decemberében. Az oktatók és a hallgatók elmenekültek: a bányászok és a kohászok Miskolcon, az erdészek Sopronban találtak új otthonra. A selmeci felsőoktatás megszűnt, a város az első világháború óta lakosainak egyharmadát elveszítette: a szlovák erdész-jelöltek ma a közeli Zólyomban tanulhatnak.
Tovább élnek viszont a jogutód iskolákban a híres selmeci diákhagyományok. És ami a legfontosabb, tovább él az az erdészeti szakmakultúra, amelyet az egykori selmeci diákok magukkal vittek az akadémiáról. A Kárpát-medence erdészeit ma is a selmeci szellemben nevelik a természet szeretetére és tiszteletére, határokon innen és túl.
A természetjárás népszerűvé válása új funkcióval ruházta fel a zselici rengeteget.
Somogy megye legnagyobb kiterjedésű erdeje évszázadokig a favágók, vadászok és szénégetők birodalma volt, a vadonban megbújó kis falvakkal. Manapság ez a környék a természetjárók paradicsoma, ahol évente több tízezren fordulnak meg.
Ehhez igazodva a környék is átalakult. Az erdőgazdaság létrehozott egy mesterséges tavat, amibe halakat telepítettek, így ma horgásztóként üzemel. A parton tűzrakóhely, filagória és turistapihenő várja az erdőjárókat. Rendkívül népszerű túrázó hely, hiszen a közelben fut össze a Rockenbauer Pálról elnevezett dél-dunántúli kéktúra és a régiós pirostúra útvonala. A térség erdei útjai jellemzően kerékpárral is bejárhatók.
A népszerű helyet a SEFAG Zrt. az elmúlt években tovább fejlesztette. Tavaly elkészült két lovaspihenő – kevesen tudják, de a Zselic egyes túraútvonalai bebarangolhatóak lóháton. Megépült a turisták számára információs központként működő természetőrház és az eredeti használati tárgyakkal, bútorokkal és népművészeti alkotásokkal berendezett tájház. A vályogfalú, nádfedelű ún. talpasház a táj egykori építészeti örökségét idézi meg az arra járók számára.
A Ropolyi-tó rendezvényhelyszínnek sem utolsó: a SEFAG Zrt. hagyományosan itt rendezi nyárköszöntő futóversenyét, de otthont ad kerékpárversenynek és számos kisebb –nagyobb céges és családi programnak is.
Akárcsak a többi erdei tevékenységnek, a kerékpározásnak is megvannak a maga szabályai. Mielőtt elindultok két keréken meghódítani az erdőket, azelőtt nem árt tájékozódni a kerékpáros kirándulókra vonatkozó előírásokról.
Magyarországon az úgynevezett erdőtörvény (2009. évi XXXVII. tör) kimondja, hogy az erdőben saját felelősségére bárki közlekedhet kerékpárral, természetesen bizonyos feltételek mellett.
A SEFAG Zrt. több turisztikai létesítményében lehetőséget teremt a somogyi erdők látogatóinak, hogy kerékpárt bérelve, két keréken fedezzék fel a természet csodáit. Az egyik legizgalmasabb biciklis irány a Zselici Tájvédelmi Körzet területén kialakított útvonal.
A túra megkezdése előtt fontosak a megfelelő előkészületek
A túra során figyelj:
Nem is gondolnátok, milyen gyakran fordulnak meg a rókák a lakott területeken. Nemcsak faluszéli utcákban, hanem a nagyvárosok közepén, az év bármely szakaszában találkozhatunk velük.
Ezt az elsőre nagyon szokatlannak tűnő viselkedést rengeteg tényező okozhatja, például
De miért gond, ha a rókák túlságosan megszokják az emberi környezetet? Egyrészt a könnyű táplálék kiszakítja őket a természetes környezetükből és megváltoztatja a viselkedésüket. Másrészt zsákmányul ejthetik a ház körül tartott kisebb állatokat, főleg a baromfikat. Harmadrészt pedig betegségek, elsősorban a veszettség hordozói lehetnek.
Magyarországon az állategészségügyi hatóság az erdőkben kihelyezett oltóanyagokkal immunizálja a rókákat. Ilyenkor feltűnő, piros színű plakátok figyelmeztetik az erdőjárókat. Ennek a munkának köszönhetően csak nagyon ritkán fordul elő veszettség a hazai rókaállományban.
Mit tegyünk, ha személyes találkozásra kerülne sor a rókával?
Tévhit, hogy csak a veszett róka megy emberek közé. Honnan tudjuk, hogy az állat veszett-e?
Ebben az esetben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal zöldszámán keresztül (80/263-244) kell bejelentést tenni.