Turizmus mindenkinek - „Suhopolje-Noskovačka Dubrava és a Zselici Csillagpark természeti és kulturális értékeinek közös turisztikai fejlesztése”

Miért színesek az erdei bogyók?

Az erdei cserjék termései általában piros, narancssárga vagy sötétkék színűek.
A természetben semmi nincs véletlenül, de elgondolkodtunk-e már azon, miért ezek a színek jelennek meg az erdei bogyókon?
A szeder, a bodza, a borostyán és a kökény sötétkék, szinte fekete, a magyal, a berkenye, a madárcseresznye, a csipkebogyó, a galagonya és a húsos som termése pedig a piros különféle árnyalataiban játszik.
A madarak számára ezek a színek a könnyen észrevehetők, így hamarabb megtalálják táplálékukat a zöld levelek között.

De miért fontos a növénynek, hogy a madaraknak táplálékul szolgáljon a termése?
A bogyók felépítése nagyon hasonló, a szaporodást szolgáló magot terméshús veszi körül, ez szolgál a madaraknak táplálékként. Az emésztőrendszeren végighaladva a kemény mag emésztetlenül távozik a széklettel együtt.
A madár a magot egy távolabbi helyre „szállítja”, ahol az ürülékkel együtt a földre pottyan, majd szerencsés körülmények között kicsírázik és új növény sarjad belőle.

A madarak így aktív szerepet vállalnak a növények fennmaradásában és elterjedésében, cserébe pedig mindössze egy kis gyümölcsöt kérnek.

Évgyűrűk a fákon

A fák a melegebb évszakokban nőnek, a hidegebbekben pedig „pihennek”, vegetatív állapotba kerülnek.
A növekedési időszak alatt képződik az évgyűrű.
A világos és sötét színeiknek köszönhetően jól elkülöníthetőek egymástól, így könnyen meghatározható a növény életkora.
Vastagságukat és a fatesten belüli elhelyezkedésüket befolyásolják a földrajzi viszonyok, a terület elhelyezkedése, a táptalaj és az adott év csapadék- és hőmérsékleti viszonyai.
Az évente keletkező évgyűrűkből nemcsak a fa életéveire, hanem a régmúlt időjárási viszonyaira is lehet következtetni. Ideális környezetben az évgyűrűk egyenletes lesz, de ilyen körülmények csak nagyon ritkán adódnak. A fa többnyire sokféle hatásnak van kitéve, amelynek nyomait a gyűrűk megőrzik.
Ennek vizsgálatával foglalkozik a dendrokronológia nevű tudományág, mely azt vizsgálja, hogy az azonos helyen található fák milyen jellemző gyűrűnövekedést mutatnak. Ezeket természetesen az éghajlati körülmények folyamatosan befolyásolják.

Madáritató készítése

A tikkasztó nyári hőségben nemcsak nekünk van szükségünk a folyamatos folyadékbevitelre, hanem a madaraknak is.
Elhoztunk néhány tippet, ami segíthet a megfelelő itató kialakításában.

A legfontosabb szabály – akárcsak a téli etetésnél – a következetesség. Ha kialakítottatok egy itatót, akkor azt egész nyáron fenn kell tartani, hiszen a madarak odaszoknak, számítanak a vízre és bajba kerülhetnek nélküle.

  • Madáritató tényleg bármiből készülhet: cserépalátét, műanyag vagy üvegtál, de lehet egy régi tálca is
  • Találjuk meg a tökéletes helyszínt: árnyékos vagy félárnyékos helyet válasszunk az itatóhoz, hiszen árnyékban kevésbé párolog a víz, valamint szárnyas barátainkat is védhetjük a tűző napsütéstől
  • Biztosítsunk búvóhelyet: egyrészt fontos, hogy itatónkat kicsit a magaslatba helyezzük, így megvédve a madarakat a kertben ólálkodó macskák karma elől, másrészt ügyeljünk arra, hogy bokrok, cserjék és fák közelében helyezzük el, ami végső esetben menedéket nyújthat számukra
  • Tudni kell, hol a határ: ha elkészült az itatónk, elkezdhetjük beletölteni a vizet – legjobb opció az esővíz – de fontos figyelni a mennyiségre, hiszen nem szabad túlönteni, hogy a kisebb madárkák se merüljenek el benne.
  • Dekoráció: még természethűbb alkotásért érdemes az itatóban elhelyezni köveket, kavicsokat vagy vízinövényeket
  • Tisztítás: végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy itatónkat bizonyos időközönként tisztítsuk, fertőtlenítsük, valamint a benne lévő vizet cseréljük

A borz

A borz a menyétfélék családjába tartozó, egész Magyarországon elterjedt állat.
Bár több tízezer példánya él nálunk, mégis nagyon ritkán látható. Hosszan nagyjából 60-90 centi, a nagyobb hímek 20-22 kilósra is megnőhetnek. Ezüstszínű hátukról és fekete-fehér csíkos fejükről könnyen felismerhetőek.

A ritka találkozások oka, hogy éjszakai életet él, nappal ritkán mutatkozik.

Bár névleg a ragadozók közé tartozik, valójában mindenevő. Egyáltalán nem válogat: kukoricát és más gabonaféléket, gyümölcsöket, bogyókat, makkot, csigákat, rovarokat, földön fészkelő madarak tojásait és fiókáit és kisebb emlősöket egyaránt örömmel elfogyaszt.

Mezőgazdasági területeken komoly károkat tud okozni egy-egy megtelepülő borzcsalád.

Lakóhelye a borzvár, ami egy maga építette, bonyolult föld alatti üregrendszer. Az egymás keresztező alagutakból álló, több kijárattal rendelkező építmény akár két emelet mélyre is nyúlhat a felszín alatt. Egy ilyen labirintust általában 10-20 állatból álló klánok laknak.

A nőstények a mélyben hozzák a világra a kölykeiket a tél végén, február-március körül.

A tőlünk északabbra fekvő területeken a borzok téli álmot alszanak.
A magyarországi egyedeknek azonban csak lelassul az anyagcseréje: ritkán hagyják el a várat, keveset mozognak és a felhalmozott zsírtartalékokból élnek. Az enyhébb napokon azonban előbújik némi táplálék után kutatni. A szerencsés kirándulók ilyenkor megtalálhatják a lábnyomát a hóban: ásásra szolgáló, erőteljes karmainak lenyomatáról könnyen felismerhető.

Óvatosan a tűzzel

Egy nyári hétvégén rengetegen veszik az irányt a parkerdők szabadtéri tűzrakóhelyei felé egy kis közös sütögetésre.
A nyár azonban az erdőtüzek szezonja is: a magyarországi vegetációtüzek 99%-át emberi mulasztás okozza: elég egyvalaki óvatlansága, hogy súlyos károkat okozzon az élővilágban. 

Elkerülendő a baleseteket és a vaskos büntetéseket, fontos tisztában lenni a tűzgyújtásra vonatkozó legfontosabb szabályokkal.

Mindenekelőtt még elindulás előtt ellenőrizni kell, nincs-e tűzgyújtási tilalom. A nyári, hosszabb csapadékmentes időszakok következtében az erdők aljnövényzete veszélyesen kiszáradhat és gyúlékonnyá válhat. Ilyenkor a hatóságok tűzgyújtási tilalmat rendelnek el, ami lehet országos vagy csak egy kisebb területre szóló.
Tilalom idején az erdőkben és az erdők 200 méteres körzetében lévő egyéb ingatlanokon – például hétvégi telken – sem lehet tüzet rakni, a szabálysértőket pedig kiadós tűzvédelmi bírság fenyegeti.

  • A tájékozódás nagyon egyszerű: indulás előtt látogassatok el az erdotuz.hu oldalra, ahol térkép mutatja, hol van érvényben aktuálisan tilalom.
  • A következő feladat egy kijelölt tűzrakóhely megkeresése. Az erdőben ugyanis kizárólag ezeket szabad használni. A biztonság érdekében a következőkre ügyeljetek:
  • Tisztítsátok meg a tűzrakóhely környékét a száraz ágaktól, levelektől, nehogy a lángok átterjedjenek rájuk.
  • Soha ne hagyjátok a tüzet felügyelet nélkül!
  • Legyen kéznél víz, lapát vagy homok arra az esetre, ha oltani kell.
  • Távozás előtt gondosan győződjetek meg róla, hogy elaludt a parázs: locsoljátok le vízzel, vagy szórjatok rá legalább 5 cm földet. A szél könnyedén visszagyújtja a látszólag már ellobbant lángokat, ezért az óvatosság kötelező.